Fókuszban a magyar pszichológiakutatás elmúlt 30 éve

Amikor valaki tartósan magányos, hiányoznak ezek a pozitív visszajelzések, ami az önbizalom csökkenéséhez és az önértékelés romlásához vezethet. Az egyén elkezdheti azt hinni, hogy ő maga a hibás a magányáért, hogy nem elég jó, érdekes vagy szerethető. Ez az önvádlás tovább erősíti az elszigeteltséget és gátolja a kapcsolatteremtési kísérleteket. Az identitásunk is nagyrészt a másokkal való interakcióink során formálódik; a magányos ember nehezebben találja meg a helyét a világban, és küzdhet azzal, hogy ki is ő valójában. Az elszigeteltség érzése https://bolyhoska.hu/ gyakran együtt jár az értéktelenség, a reménytelenség és a kilátástalanság érzésével, amelyek a depresszió alapvető tünetei. A magányos emberek hajlamosabbak a negatív gondolkodási mintákra, a ruminációra, ami tovább mélyíti a depresszív állapotot.

A hazai szociálpszichológia egyik meghatározó személyiségére, a nemrégiben elhunyt Váriné Szilágyi Ibolyára az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének (ma Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet) volt tudományos tanácsadójára, az MTA doktorára Kovács Zoltán emlékezik. A boldogság tehát nem a társas interakciók mennyiségétől, hanem azok minőségétől, valamint az önmagunkkal való harmóniától függ. A magány akkor válik problémává, amikor ez a belső harmónia megbomlik, és a külső kapcsolatok hiánya állandósult fájdalommá, ürességérzéssé válik.

• Mindig sokat segít, ha az ezekkel kapcsolatos félelmekről inkább szakemberekkel beszél a szülő, mint a gyermek feje fölött, a gyermek füle hallatára mondja el aggodalmait.
• Általában magabiztosabbak, mint az elsőszülöttek, de nehezebben tudnak alkalmazkodni.
• Ezért szintén a jövő feladatai közé tartozik a kutatás kiterjesztése más kultúrákra.
• Ez az úgynevezett produktív egyedüllét, ami hozzájárulhat az önismeret elmélyítéséhez és a belső harmónia megtalálásához.
• Amennyiben azonban a játékszoftver gyártója csatlakozott a PEGI-hez, és alkalmazza a PEGI által megállapított, korhatár-besorolásra vonatkozó előírásokat, úgy ezzel teljesíti a gyermekvédelmi kötelezettséget.
• Mit lehet tenni az erős csapatkohézió fenntartása érdekében hibrid munkakörnyezetben?

Szerencsére ma már egyre több pszichológus, addiktológus és intézmény foglalkozik játékfüggőséggel. A legfontosabb lépés az őszinte felismerés – ez azonban sok esetben nem az érintettől, hanem a családtól vagy a környezettől indul. A kutatás célja a leggyakoribb szorongásos megbetegedés (Jefferys, D 1997), a szociális fóbia kognitív jellemzőinek vizsgálata és ehhez kapcsolódva a szociális fóbia kognitív viselkedésterápiájának (KVT) hatékonyságvizsgálata (összehasonlítása viselkedésterápiával és várólistás kontroll személyekkel). A kutatás első szakaszában magas rizikófaktorú normál populációs minta, háziorvosnál megjelent személyek depresszió és reménytelenség vizsgálata történt. A kutatás későbbi fázisaiban további kutatások folytak ill. folynak az egyéb pszichés zavarokban (pl. depresszió, pszichózis, személyiségzavar) szenvedő betegek szuicid prevenciójával ill. megküzdési stratégiáival kapcsolatban. A pszichiátriai tünetek mind közvetett, mind közvetlen kapcsolatban állnak a problémás onlinejáték-használattal (H1).

Depresszió kezelése

Bár minden család más és más, Adler elmélete szerint sok hasonlóság van a szülők és a gyermekek, valamint a testvérek között, ha születési sorrend alapján figyeljük meg a családokat. Számos kutatás és meta-elemzés szerint hatékonynak bizonyult a különböző mentális egészségügyi problémák kezelésében. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb eredményeket különböző tanulmányok alapján. A kognitív viselkedésterápia (angolul Cognitive Behavioral Therapy, rövidítve CBT) egy olyan pszichoterápiás módszer, amelynek célja a gondolkodási minták és viselkedési szokások megváltoztatása annak érdekében, hogy javítsa a mentális egészséget és a mindennapi életminőséget.

Érzelmi reziliencia fejlesztése: Megküzdési stratégiák

Többek között az egyén világképét és önképét tanulmányozza.Humanisztikus pszichológiának is nevezik. Megalapítója Carl Rogers (1902 – 1987), aki főbb munkáiban az empátia és az önismeret egyéni és csoportos fejlesztésére dolgozott ki módszereket. Elmélete szerint a represszió (elfojtás) által tudattalanná vált emlékek, motivációk nagy hatással vannak a személy viselkedésére. A játékfüggőség neurológiai háttere is hasonló a klasszikus függőségekhez. A játék során dopamin szabadul fel – ez a boldogsághormon, amit az agy jutalomként érzékel.

Az emberiség túlélésének záloga mindig is a közösség, a csoport ereje volt. A vadászó-gyűjtögető társadalmakban az egyedül maradás szinte azonnali halálos ítéletet jelentett, hiszen az egyén védtelen volt a ragadozókkal szemben, és nehezebben jutott élelemhez. Ez a mélyen rögzült biológiai és pszichológiai szükséglet a kapcsolódásra máig hatással van ránk. Az agyunk úgy fejlődött, hogy jutalmazza a társas interakciókat a dopamin és oxitocin felszabadításával, amelyek a kötődés és az öröm érzését keltik.

A játékosok egy kis hányada ugyanis túlzásba viszi a játékot, és ez problémákat okoz a mindennapi életvitelükben. Ezek a problémák abból fakadnak, hogy a játékos megszállottá válik, egyre több időt tölt játszással, és egyre inkább elhanyagolja egyéb tevékenységeit. Ezért aztán romlik a tanulmányi/munkahelyi teljesítménye, konfliktusba kerül a közvetlen környezetével, és leépülnek személyes kapcsolatai. Ha megpróbálja csökkenteni a játékkal töltött időt vagy végleg abbahagyni a játékot, kellemetlen testi-lelki tünetei jelentkeznek, (pl. ingerlékenység, szorongás, álmatlanság), emiatt gyakori a visszaesés is (Nagygyörgy és mtsai, 2013; Kuss és Griffiths, 2012). A 29 randomizált, kontrollos vizsgálat eredményeinek összesítése szerint a kognitív viselkedésterápiák hatására a betegek szerencsejátékokkal asszociálható problémáinak súlyossága enyhült, kevesebbszer játszottak és kisebb összegeket veszítettek, mint a kezelésben nem részesülő játékfüggők. Ugyanakkor a kutatók komoly hiányosságokat azonosítottak a vizsgálatoknál, amelyek aggodalomra adhatnak okot.

A kutatások jelzik, hogy a videójátékokban alkalmazott egyes játékminták a problémás játékhasználat kialakulására nagyobb kockázatot jelentenek. A technológia adatvezérelt működése felerősíti a kockázatot hordozó pszichológiai mechanizmusokat, például az algoritmusalapú, ütemezett, véletlenszerű jutalmazási technikák hatását. A gyerekek egészséges személyiségfejlődésére különösen azok a játékminták jelenthetnek kockázatot, amelyek pszichológiai mechanizmusa rokonítható a szerencsejátékok lélektani hatásával.

• A “FOMO” (Fear Of Missing Out) jelensége, azaz a félelem attól, hogy lemaradunk valamiről, állandó szorongást kelthet, és azt az érzést erősítheti, hogy mindenki másnak izgalmasabb, tartalmasabb az élete.
• Ezutóbbi szintet azért is meg kell különböztetnünka vallásosság egyéb dimenzióitól, merta spiritualitás gyakran teljesen el is tér a valláshagyományaitól, inkább egyfajta gondolkodásmódot,életfelfogást jelent (Dull-Skokan 1995).
• A tudatos erőfeszítésekkel, az önismeret elmélyítésével és a proaktív kapcsolatteremtéssel képesek vagyunk leküzdeni az elszigeteltség érzését, és megtalálni a helyünket a minket körülvevő világban.
• A magány akkor válik problémává, amikor ez a belső harmónia megbomlik, és a külső kapcsolatok hiánya állandósult fájdalommá, ürességérzéssé válik.
• Akadálya, hogy az iparági szereplők legtöbb esetben elzárkóznak a kutatáshoz szükséges adatok hozzáférhetővé tételétől.58 A szabályozás számára megfogalmazható feladat tehát a kutatások támogatását biztosító szabályozási környezet kialakítása.
• A CBT fejlődésének egyik kulcsfigurája Aaron T. Beck, egy amerikai pszichiáter, aki az 1960-as években fejlesztette ki a kognitív terápiát.

Kognitív pszichológia

Az amerikai Society for the Study of Addiction kutatói az Addiction folyóiratban jelentették meg meta-analízisület, amelyben a szerencsejáték-függőség kezelésében alkalmazott pszichológiai terápiák hatásosságát elemezték. Akadálya, hogy az iparági szereplők legtöbb esetben elzárkóznak a kutatáshoz szükséges adatok hozzáférhetővé tételétől.58 A szabályozás számára megfogalmazható feladat tehát a kutatások támogatását biztosító szabályozási környezet kialakítása. A gondolat arra hívja fel a figyelmet, hogy a videójátékok az eddigi passzív és aktív befogadással jellemzett médiumok mellett egy új minőséget jelentenek a gyerekek médiafogyasztásában, interaktív jellegük a felhasználó részéről intenzív bevonódást, teljes részvételt jelent. A videojátékok a modern világ szerves részét képezik, és megfelelő használatuk esetén fejlesztő és szórakoztató hatásúak lehetnek.

A 1970-es és 1980-as években a CBT egyre népszerűbbé vált a klinikai gyakorlatban, mivel kutatások sora bizonyította hatékonyságát különböző mentális zavarok kezelésében. Az 1990-es évekre a CBT széles körben elismert és alkalmazott módszerré vált, és egyre több különböző mentális egészségügyi problémára adaptálták. A CBT különösen hatékony a szorongásos zavarok, depresszió, poszttraumás stressz zavar (PTSD), evészavarok és különböző függőségek kezelésében. A terápia során alkalmazott technikák közé tartozik a kognitív restrukturálás, a viselkedési kísérletek, a problémamegoldó tréning és a relaxációs technikák.

Comstock és Partridge (1972) 5 évesutánkövetés során arra a megállapításrajutott, hogy a templomi szertartásokon gyakran részvevõkkörében a halálozás lényegesen kisebbmértékû volt. Az összhalálozás -tehát az oksági meghatározás nélkülihalálozás – az ezt követõ tanulmányokbanis alacsonyabb értéket mutatott a vallásgyakorlókkörében (pl. Zuckerman-Kasl-Ostfeld 1984; Bryant-Rakowski 1992),ami a szociál-epidemiológiai vizsgálatok relevanciájátbizonyítja ezen a kutatási területen. Az utóbbivizsgálatokban már figyeltek arra is, hogy a lehetségeszavaró tényezõket is bevonják az elemzésbe,és így hatásukat megpróbáljákkiszûrni.

Tanulmányok a pszichológia középpontjában a megszerzése objektív eredményeket, az igazi tudás a konkrét képességeit a pszichében. Ez szükségessé teszi a fejlesztés konkrét módszerek a pszichológia és a szakmai pszichológiai kutatási módszerek és a tanulmány a férfi. A vallás-egészség kapcsolatát – amint láthattuk- tanulmányok sora igazolta. A kutatók azonban nem álltakmeg az összefüggés bizonyításánál,hanem oksági viszony megállapításárais törekedtek. Összetett jelenségrõl van szó,hiszen maga a vallásosság jelentéstartalma is meglehetõsenkomplex.

E technikák mindegyike arra szolgál, egyedi formája van, és jellemzi a különböző alfajok és funkciókat. Tanulmányok a magasabb intelligenciát többnyire a család legidősebb gyermekeihez kapcsolják. Ennek oka lehet az, hogy a szülőknek az első vagy egyetlen gyermekkel több érzelmi és szellemi erőforrásuk van még az adakozásra, amíg kevesebb gyerek van a családban. Az örökbefogadott gyermeknek gyakran különleges körülményei vannak a családi dinamikában. A fogamzási nehézségekkel küzdő szülők számára az örökbefogadott gyermek különleges ajándéknak tekinthető.